Községtörténet

Szántód település Somogy megyében, a Balaton déli partján, Zamárdi és Balatonföldvár között helyezkedik el. Szántód 1997-től egy népszavazás után külön vált Zamárditól, önálló település lett. A jelenlegi 660 fő állandó lakos száma örvendetesen folyamatosan nő.

A rév miatt községünket találóan Somogy északi kapujának is nevezik. A kompjárat hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen összeköti az északi és déli partot. A Szántódon áthaladó 7-es számú főútvonal valamint a déli vasútvonal összeköttetést biztosít Budapest és az országhatár között. A szántódi vasútállomás egy négypályás rendező-pályaudvar.

Szántód Árpád-kori település, már a tihanyi apátság alapítólevelében említést tesznek róla.

A Tihannyal való összeköttetés egyidős a faluval, már II. Endre 1211-es birtok-összeíró levelében szerepel a rév kifejezés. IV. Kelemen pápa bullája is megemlíti a balatoni rév létezését. Az átkelőt később II. József a királyi kamara felügyeletébe helyezte, majd a XX. század elején Somogy vármegyéhez, később pedig a Balatoni Hajózási társasághoz került.

A település egyik nevezetessége a Szántódpuszta Idegenforgalmi -és Kulturális Központ, ahová egy új kerékpárút vezet a révből. Szántódpuszta 1994-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, értékes műemlékeinek helyreállításáért. Az egykori majorság területén több mint harminc jelentős épület áll, köztük kúria, csárda, cselédház, magtár, borospince, zömében az 1700-as évekből.

A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt, egészen a török hódításig, amikor elnéptelenedett. A pusztán áll az a kúria, ahol valaha Kazinczy Ferenc meglátogatta a polihisztor Pálóczi Horváth Ádámot, aki csaknem egy évtizedig élt, gazdálkodott a birtokon. Számos irodalmi műve itt született, a Közösségi Házunk az ő nevét viseli.

A puszta fölé emelkedik a Kristóf-kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tihanyi félszigetre, a Balatonra Badacsonytól Balatonfüredig.

Híres a Kristóf-napi szentmise, amely során megszentelik a hívek járműveit. Szent Kristóf védelmezi többek között az utazókat, autósokat, turistákat, révészeket.
Védelmező Szent Kristóf szobrunk, ami településünk szimbólumává vált, a 7-es úti csomópontnál áll és szerepel címerünkben is.

A Pálóczi Horváth Ádám Közösségi Ház és Könyvtár épületében alakítottuk ki a szántódi születésű Tüskés Tibor, József Attila-díjas író (1930-2009) emlékszobáját.

Községünk teljes partszakaszán ingyenes a strandolás és a parkolás. Felújított füves szabad strandunk található a Rigó utcában, és kedvelt a Juhász Gyula utca végén lévő Beach Party-nak nevezett fövenyes rész, ahol étterem, napvitorlás homokos strand és játszótér várja a családosokat. A Balatonparthoz vezető kis utcák végén vízparti lejárók, stégek várják a strandolókat. Közkedvelt horgászhely a Rév és környéke. A Szántód környéki erdők Somogy megye egyik legjobb vadászterülete. Számos rekordnak tekinthető gímszarvasbika került itt terítékre.

Községünk központjában több nagy áruházzal, kisebb üzletekkel, benzinkúttal és gyógyszertárral kiépült egy igényes bevásárlóközpont a helyi és a környékbeli lakosok kiszolgálására. A nyári időszakban működő Rév kemping mellett számos szálláshely, panzió és étterem várja a vendégeket.

A szépen kialakított Kossuth Park számos nyáresti rendezvény méltó helyszíne. Itt áll Kossuth Lajos mellszobra, mellette egy igényes játszótér fogadja a kisgyermekeseket.

A Csemetekert utcában található községünk sport-és szabadidőparkja.

Az Erdészet-téren állított emlékművekkel tisztelgünk az 1956-os forradalom és az I. Világháború hősei előtt.

Célunk, hogy Szántódról szép emlékekkel térjenek haza kedves vendégeink és ajánlják településünket a pihenni, nyaralni vágyóknak.

Szeretettel várja vendégeit Szántód – Somogy északi kapuja!