Balaton és vidéke ivóvízhálózat EV
„A Balaton és térsége ivóvízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés (KEHOP-2.1.3-15-2022-00097) projekt”
ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ ÁLTALÁNOS TERVFEJEZET, TARTALOMJEGYZÉK
1.1. A tervezett beruházás előzményei
A Balaton és Térségének ivóvízellátása a meglévő művek állapotát és korát tekintve jelentős felújításra szorul. A Balaton térségi ivóvízellátást tovább kell fejleszteni, illetve átalakítani az igényekhez jobban illeszkedő rendszerré, mely költséghatékonyabban biztosítja a felmerülő kiugró üdülési igényeket.
A jelentkező fejlesztési igények alapján a DRV Zrt., mint az érintett területen működő víziközmű-szolgáltató társaság „A Balaton és térsége ivóvízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés (KEHOP-2.1.3-15-2022-00097) projekt” keretében a műszaki tervezésre és a megvalósításhoz szükséges engedélyek és hozzájárulások beszerzésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot írt ki. Az uniós nyílt közbeszerzési eljárás során kiválasztott nyertes ajánlattevő P&B AQUA Zrt., AQUALINE Z+Z Kft. és AQUAREA Kft. alkotta tervezői konzorciummal 2022. 01.
- napján kötött tervezési vállalkozási szerződést a DRV Zrt. A tervezési szerződés hatályba léptető feltétele az európai uniós forrást biztosító Támogatási Szerződés megkötése volt. A dokumentum Támogató (ITM, jelenleg ME) és Kedvezményezett (DRV Zrt.) általi aláírása 2022. 03. 23-án történt meg.
- 1. ábra Meglévő ivóvízellátó rendszer a Balaton térségében
1.2. Jelenlegi állapot, az ivóvízellátás alapjai
Jelenlegi állapotban az ivóvízellátás 3 pilléren nyugszik:
- A fő ivóvíz bázis jelenleg a nyirádi karsztvíz-kivétel. Jelenlegi éves engedélyezett vízkivétel: 14 000 000 m3.
- A helyi karsztforrások, illetve mélyfúrású kutak, melyek a korábbi helyi vízellátás alapjait biztosították.
- A Balaton felszíni vízkivételek, melyek főleg a nyári szezonban a Balatonból kivett vizet tisztítják és pótolják az ivóvízhálózatba.
A Balaton és térségének ivóvízellátását a DRV Zrt., mint a rendszerek üzemeltetője biztosítja.
1.3. A tervezett fejlesztéssel elérni kívánt célok
A tervezési feladat alapvető célja, hogy a jelentkező felhasználási és távlati fejlesztési igényeket kielégítő mennyiségi és minőségi vízellátás alakuljon ki, továbbá a Balaton és a környező térségek minőségi vízellátása hosszabb távon is biztonságosan és gazdaságosan biztosítható legyen, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutása mellett. Továbbá ezen vízigényekhez igazítottan a szennyvízkezelés és tisztítás is megfelelő módon valósuljon meg. A tervezés kitér a jelenlegi „vízhiányos” területek ellátásbiztonságának növelésére is.
A tervezési feladatba bevonásra kerülő vízbázisok a közbeszerzési eljárás feladatkiírásában is meghatározásra kerültek, így e szerint a tervezést a nyirádi, murai és a kincsesbányai vízbázisokra kell alapozni. A nyirádi vízbázist a halimbai karsztvízzel lehet növelni. A kincsesbányai vízmű kapacitását a Várpalotán létesítendő karsztvíz kutakkal kell növelni. A vízkivétel növelése a vízkezelési kapacitást fejlesztését is igényli, illetve szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat is indukál.
A fejlesztés másik fő célja, hogy a rendelkezésre álló vizet a felhasználókhoz megfelelő kapacitású hálózaton keresztül, biztonságos módon tudjunk eljuttatni, melyhez a víziközmű hálózaton a szükséges nyomásfokozók kiépítését meg kell tervezni. Továbbá a fenntartható működés érdekében jelentős számú és méretű kiegyenlítő medence tervezése is megvalósul a projekt során. Ezen medencék lehet a napi vízigények és a rendszer szállítási kapacitása közötti különbségeket kezelni.
Amennyiben a tervezett rendszer kiépítése, illetve módosítása megtörténik, az üzemeltető a felszíni vízkivételeket, illetve a helyi kutakat, karsztforrás-foglalásokat megszünteti. A felszíni vízkivételek megszüntetése jelentős vízminőség-javulást és egyúttal költségmegtakarítást is eredményez, illetve kedvező környezeti hatást gyakorol a felszíni vízforrásokra.
1.4. A tervezési feladat ismertetése
- A tervezett vízbázisok
Nyirádi vízbázis
A jelenlegi nyirádi vízbázis akna kútjai a bányászati tevékenység
„melléktermékének” tekinthetők. A vízbázisból kitermelhető ivóvíz mennyiségét és minőségét folyamatos mérésekkel ellenőrzik. Elmondható, hogy a nyirádi vízbázisból kivett víz minősége ivóvíz minőségnek megfelelő.
A tervezési feladat részeként a nyirádi vízbázis kapacitását a jelenlegi évi 14 000 000 m3 kapacitásról 20 450 000 m3 re kell növelni.
Murai vízbázis
A Mura mellett már jelenleg is üzemelő vízbázisok vannak, melyek a partmenti kavicsterasz vizét használják. A tervezett vízbázis is a Mura kavicsteraszában kialakítandó épített galériás vízbeszerzés lesz. A galéria hossza előzetes számítások alapján cca. 1200 m. A galériában 8 db vízkivételi akna kerül kialakításra, melyek egymástól és a galériától is kiszakaszolhatóak, így a galériából a vízkivétel folyamatosan az igényeknek megfelelően biztosítható. A tervezett vízkivétel éves mennyisége 18 250 000 m3.
A galéria a Mura folyó felőli szivárgásból kapja a vízutánpótlást. A folyamatban lévő tervezés során, illetve feltáró fúrások után a vízbázis modellvizsgálata is megtörténik. A galéria pontos kialakítását a vizsgálatok alapján véglegesítjük.
Kincsesbányai vízbázis
A Kincsesbányai Vízmű jelenleg a rákhegyi vízbázisból kapja a nyers vizet, melyet kezelés után a szintén rákhegyi medencékbe visszajuttatva vezetnek a hálózatba.
A rákhegyi aknából a jelenlegi 8 760 000 m3/év kivételt további 2 190 000 m3-rel kell növelni. A kapacitásnövelés előtt az egyébként megemelkedett karsztvízszintre újból meg kell vizsgálni a vízkivételnövelés hatását, különös tekintettel a védőterületek lehatárolására.
A kincsesbányai vízműrendszer jelenleg csak közvetlenül a kincsesbánya-i kistérségi ivóvízellátó rendszerbe szolgáltatja az ivóvizet. A balatoni ellátó rendszerbe a tervek alapján be kell kötni a kincsesbányai rendszert. A Várpalota területén lévő, már részben megkutatott karszt vízbázist jelen tervezési projekt keretében szintén meg kell tervezni. Létesíteni kell 3 db karszt kutat és a hálózatba illesztésüket ki kell alakítani. Az éves tervezett vízkivétel 2 190 000 m3.
A tervezési munka során kiemelt szempont, hogy a vízbázisoknál tervezett műszaki megoldásokkal, valamint a bővítésekkel az ivóvízellátás biztonsága növekedjen, ezzel együtt a karsztvizek vízbázisonkénti terhelése megosztásra kerüljön.
Rendkívül fontos cél és így kiemelten kezelendő a vízbázisok kialakításánál a környezet és vízbázisok védelme, valamint állapotuk megőrzése.
Tervezett vízkivételek:
Nyirádi vízbázis: 20 450 000 m3/év
Murai vízbázis: 18 250 000 m3/év
Kincsesbányai vízbázis (Várpalotával): 13 140 000 m3/év
Meghatározásra kerültek a normál üzemi távlati maximális napi termelési adatok, a havária üzemi napi vízigények. Továbbá meghatározásra kerültek a tervezett vízbázisonkénti napi évi víztermelési adatok is. A következő táblázatban szerepelnek a főbb adatok.
| Nyirád
(Ajkai ág) |
Nyirád
(Balatoni ág) |
Nyirád összesen |
Kincsesbánya |
Inota |
Mura |
|
| Távlati legnagyobb napi vízigény (m3/nap) | 41 871 | 103 793 | 145 664 | 58 909 | 83 477 | |
| Távlati havária vízigény
(m3/nap) |
41 785 | 148 502 | 190 287 | 107 935 | 138 244 | |
|
Éves kapacitás növelés a jelenlegi kapacitás fölött (m3/év) |
6 450 000 |
3 950 000 |
18 250 000 |
|||
| Növelés napi átlagos mennyisége (m3/nap) | 17 671 | 10 822 | ||||
| Éves összes vízigény (m3/év) | 20 450 000 | 10 950 000 | 2 190 000 | 18 250 000 | ||
- A tervezett gerincvezetékek
A tervezési feladat meghatározása a vízbázisok, a meglévő hálózati rendszer, a nyomásfokozók és a medencék összekötését szolgáló nagyátmérőjű vezetékek tervezését írja elő. A tervezési feladat a regionális rendszer áttervezésére vonatkozik, az elosztó hálózat áttervezése nem része a feladatnak.
A gerincvezeték tervezése biztosítja a Balaton körüli új regionális „körgyűrű” kialakítását, mely megoldja a vízbázisok által ellátott területek közötti vízátadást, havária esetén pedig a vízkormányzás lehetőségét.
A gerincvezetékek tervezése előtt a teljes Balaton és térségét ellátó rendszer hidraulikai méretezése megtörténik. A hidraulikai vizsgálat eredményei alapján kerül meghatározásra a vezetékek átmérője, a medencék térfogata, a nyomásfokozók kapacitása, és a későbbiekben a napi üzemmenet kialakítása.
A hálózatot alapvetően három, a vízbázisokhoz illeszkedő ellátási rendszerre osztottuk fel. A rendszerek közötti vízátadás lehetséges, sőt az ellátási biztonság megteremtése miatt szükséges is, mivel az üzemmenet a nyári szezonban és a szezonon kívüli jelentősen különbözik.
Nyirádi rendszer
A nyirádi vízbázistól induló rendszer vizeit a 2 db párhuzamos NA 800 mm GÖV vezeték segítségével az ódörögdi új medencékbe juttatják el. Innen a tapolcai osztóaknáig a meglévő nyomó vezetékekkel párhuzamosan fut az új nyomvonal. Tapolcán az osztóaknában kerül a jelenlegi rendszerrel azonos módon kétfelé osztásra a víz. Innen a Gyulakeszi – Zánka – Aszófő – Balatonfüred nyomvonalon a jelenlegi vezetékkel párhuzamosan kerül kiépítésre az új GÖV anyagú NA 600 mm átmérőjű iker vezeték. A gerinc vezeték csatlakozási pontjai a meglévő hálózati elemekhez, illetve az új medencékhez is csatlakoznak.
Gyulakesziről a Badacsony térségi hálózat egy új NA 400 mm betáplálást kap a
meglévő 2000 m3-es magaslati medencéig.
A tapolcai osztóponttól a tervezett vezetékek szintén a meglévő távvezetékekkel párhuzamosan haladnak a Lesence – Vonyarcvashegy – Keszthely – Keszthely Hévízi nyomásfokozó – Balatonszentgyörgy – Marcali-, Fonyód irányba.
Az új vezeték GÖV anyagú, NA 600 mm átmérőjű csővezeték. A gerincvezeték csatlakozási pontjai a meglévő hálózati elemekhez, illetve az új medencékhez is csatlakoznak.
Murai vezeték rendszer
A murai rendszer a parti szűrésű épített galériás kutaktól indul. Előre láthatóan vízkezelési technológia igény a vastalanítás és a fertőtlenítés lesz. A tervezett távvezeték nyomvonala a meglévő murai távvezetéket követi Nagykanizsa határáig. Nagykanizsa határában egy közbenső tározó mellett lévő nyomásfokozó nyomja a vizet a magaslati pontra, a nagykanizsai csónakázó tó térségében tervezett medencékbe. Innen az ivóvíz gravitációs úton jut el a balatonszentgyörgyi magaslati medencébe, majd tovább a Fonyód – Balatonföldvár – Balatonszéplak hálózatig.
A murai vízbázis és Nagykanizsa határában tervezett közbenső tározó között vasbeton anyagú csővezeték létesítése tervezett, az NA 1000 mm átmérőjű csővezeték szakaszon, valamint az alacsony nyomású szakaszon is. A nagykanizsai nyomásfokozótól a vezeték anyaga GÖV, átmérője 800 mm a Balatonszentgyörgyi medencékig, ettől a ponttól NA 800 mm átmérőjű Balatonföldvárig, a Balatonföldvártól Siófokig NA 600 mm.
Természetesen vezetékeknek itt is csatlakozniuk kell a meglévő és a tervezett medencékhez és hálózati elemekhez.
A tervezett vezetékek a fonyódi csatlakozástól elsősorban a helyhiány miatt csak egy vezetékkel követik a meglévő gerinc vezetékek nyomvonalát, az „iker” vezeték párja új nyomvonalra kerül betervezésre. A nyomvonalak kialakításánál a NATURA 2000 területek lehető legkisebb mértékű igénybevétele tervezett.
Kincsesbányai rendszer
A Kincsesbányai Vízmű tervezésnél a szomszédos társvízmű ellátási „igényét”, vízbázisának és hálózatának csatlakozási adottságait is figyelembe kell venni.
Az új vezeték követi a jelenlegi nyomvonalat, mely eredendően a péti ipartelepeket látta el ivóvízzel. A távvezeték a kincsesbányai vízmű telepről kiindulva halad Iszkaszentgyörgy kertek alatti területen – Csór-Iszka-szőlőhegy – Csór – Inotai magaslati medencék – Inota – Várpalota – Pét medencék nyomvonalon. Innen a tervezett vezeték új nyomvonalon halad a Pét – Berhida – Papkeszi – Balatonfűzfő – Balatonkenese útvonalon. A vezeték anyaga GÖV, mérete NA 600 mm, ikervezeték. A Balatonkenese és Siófok-Sóstó vezeték a jelenlegi gerincvezetékkel párhuzamosan kerül kiépítésre, de csak egy csővezetékkel, az „ikervezetéke” a beépített területen kívül kerül kialakításra, mivel a sűrű közműhelyzet nem teszi lehetővé vezetékpár elhelyezését.
A balatonfűzfői rendszerhez csatlakozás gerincvezetéke tovább épül és a hidraulikai méretezésnek megfelelően, várhatóan NA 600 mm GÖV vezetékpárral a balatonfüredi rendszerhez csatlakozik.
A tervezett vezeték csatlakozik a meglévő és tervezett vízellátórendszer-elemekhez.
Tervezett gerinc vezetékek hossza:
Nyirádi rendszer: 271 800 m vezeték
Murai rendszer: 221 620 m vezeték
Kincsesbányai rendszer: 252 500 m vezeték
TARTALOMJEGYZÉK
- Nyirádi ikervezeték Veszprém B-KÖ-VEZ-01-08-09-10
- Tapolca-Nyirad vizvezetek – VK-1 előzetes egyeztetés.pdf
- Meghatalmazás egész projektre pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása I.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása II.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása III.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása IV.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása V.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása VI.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása VII.pdf
- 4M A hatásterületek térképi bemutatása VIII.pdf
- Meghatalmazás_konzorcium.pdf
- 2M Beruházással érintett ingatlanok felsorolása.pdf
- 5M A hatásterületekkel érintett ingatlanok felsorolása.pdf
- 7M Natura hatásbecslés.pdf
- 1M Tervezői jogosultságok.pdf
- 3M A beruházás helye és területigénye.pdf
- 6M Erdő igénybevételre tervezett területek helyszínrajza.pdf
- 8M Átnézeti helyszínrajz.pdf
- 9M Medencék részletrajzai.pdf
- Nyirád és Balatonfüred közötti ivóvíz távvezeték pdf
- 10M Élővilág védelem.pdf
- Nyirád_Tapolca-Balatonederics_(Veszprém) vármegyei (EVD)
- Nyirád_(Zala) vármegyei (EVD)
- Nyirád_(Somogy) vármegyei (EVD)
- Mura_Szökedencs-Balatonkeresztur_(Somogy) vármegyei (EVD)
- Mura_(Zala) vármegyei (EVD)
- Mura_Balatonkeresztu_Balatonszeplak_(Somogy) vármegyei (EVD)
- Balatonkeresztur-Balatonszeplak_evd_egyeb_mellekletek_23-04-28.pdf
- Balatonkeresztur-Balatonszeplak_evd_dokumentacio rajzok mellekletek_23-04-pdf
- Balatonkeresztur-Balatonszeplak_evd_23-04-28.pdf
- Balatonkeresztur_-_Balatonszeplak_Ökológiai munkarész_Balatonkeresztúri rétek.pdf
- Balatonkeresztur_-_Balatonszeplak_Ökológiai munkarész_Balatoni pdf
- Balatonkeresztur_-_Balatonszeplak_Ökológiai munkarész_23-02-24.pdf
- Kincsesbánya_(Veszprém) vármegyei (EVD)
- Kincsesbánya _(Somogy) vármegyei (EVD)
