Kerékpárút és kerékpáros
pihenő kialakítása
Szántódon, a Balatoni
Bringakörút részeként
Turizmus / Községtörténet

Községtörténet

A Balaton partjának legszebb részén fekszik Somogy legfiatalabb önálló települése, Szántód. A megye északi kapujának nevezett kisközségben kikötője van a déli partot az északival összekötő kompjáratnak, s ez meglehetősen forgalmassá teszi a közutakat is. A térségben korszerűek a közlekedési lehetőségek. A főútvonal mellett a Balaton-parton végighalad a vasút. a szántódi vasútállomáson négypályás rendező-pályaudvara épült fel. Szántód jelentős közlekedési csomópont.

Szántód Árpád-kori település, már a tihanyi apátság alapítólevelében tesznek említést róla. A Tihannyal való összeköttetés egyidős a faluval, már II. Endre 1211-es birtokösszeíró levelében szerepel a rév kifejezés. E tényt erősíti, hogy IV. Kelemen pápa bullája is megemlíti a balatoni rév létezését. Az átkelőt később II. József a királyi kamara felügyeletébe helyezte, majd a XX. század elején Somogy vármegyéhez, később pedig a Balatoni Hajózási társasághoz került.

Szántódot nem véletlenül nevezik a megye északi kapujának. A község és Tihany közötti kompjárat a szezon alatt hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen a közlekedési eszköz összeköti az északi és déli part legszebb településeit. Az átkelést évszázadokon keresztül fadereglyékkel oldották meg, a múlt században nagy fahajó közlekedett, ma pedig modern kompok szállítják az utasokat és az autókat. 1848-ban a postai forgalomba is bekapcsolták, 1928-tól motoros komphajó szállította az utasokat.

Bár a település önkormányzata a legfiatalabb Somogyban, mégis tapasztalt falufejlesztő módjára kezdtek el dolgozni az elöljárók 1997-ben. Ekkor községházavatót tartottak, önálló falunapot rendeztek, s éppúgy igyekeztek a település lakóinak komfortérzetét növelni, mint a falu arculatán javítani. Rendeletikkel pedig az önkormányzatiság alapjait teremtették meg a községben.

Szántód lakóinak egy csoportja már az önkormányzati törvény megjelenésekor - 1991-ben – törekedett a Zamárditól való különválásra, ám erőfeszítéseiket akkor nem koronázta siker. Négy évvel később, majd 1996-ban újra népszavazást tartottak, s a megismételt alkalommal a többség már az önállóság mellett voksolt. Azután csatlakoztak a balatonföldvári körjegyzőséghez, s velük közösen szervezték meg az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait.

A település legnagyobb bevételeit az idegenforgalomból származó adókból nyeri, amiből jelentős összeget fordít évente a település fejlesztésére és a hivatalok működtetésére. A megalakulás óta egyébként növekedett a község vagyona. Közösségi ház épült, korszerűsítették a közvilágítást, járdák, kerékpárutak készültek, falugondnoki szolgálat létesült. Az M7-es autópálya megépítésének köszönhetően sikerült feloldani az egy időben jellemző és fennakadást okozó közlekedési káoszt is. Az önkormányzat tervei között szerepel a strandok korszerűsítése, miután fontosnak tartják a nyaralóvendégek komfortérzetének javítását. Szántód számít a visszatérő vendégekre, akik ragaszkodnak a Balaton-parti településhez, s jó hírét viszik szerte a nagyvilágba.

Szántód lakóinak száma folyamatosan nő, többségük az idegenforgalomból él. Lakóházaik mellett nagy számú üdülő van itt. Nem kevesebb, mint kilencszáz ingatlant használnak nyaralási célokra a turisták.

Szántód nevezetes idegenforgalmi látványossága a Balatonon kívül Szántódpuszta, amely 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, s az értékes műemlékek helyreállításáért. A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a tihanyi bencés apátság birtokai, az un. vallásalap tulajdonába kerültek. A kincstár 1785-ben Szántódot Pálóczi Horváth Ádámnak adta bérbe, aki csaknem egy évtizedig élt, gazdálkodott a birtokon. Számos irodalmi műve itt született, több levelét innét keltezte. Kapcsolatban állt és levelezett korának számos ismert és kiemelkedő személyével: Kazinczyval, Csokonaival… Sokoldalúsága és nagy olvasottsága miatt kortársai polihisztornak tartották. A szántódi Közösségi Ház az ő nevét viseli.

A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára. Ma a legtöbb nézőt a lovasprogramok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran otthont ad.

Ön megtisztelt bennünket azzal, hogy felkereste weblapunkat, s érdeklődik fiatal településünk iránt. Szeretettel várjuk és fogadjuk a hozzánk látogató kedves vendégeket. Községünk vízparti és dombvidékes csendes környezete alkalmas arra, hogy nyugodt pihenést, kisebb-nagyobb kirándulást, aktív kikapcsolódást biztosítson a természet szerelmeseinek. Honlapunkon igyekszünk minél több információt nyújtani ahhoz, hogy az Ön érdeklődését is felkeltsük Szántód felkeresésére.

Kívánjuk, hogy érezze jól magát nálunk!
Önkormányzat Szántód


Deutsch
English
Magyar